A nyomozó iroda egy park szélén szomszédos épületek sorában áll. A parkot sövények, virágágyások és szökőkutak díszítik. A téglalap alakú épület főbejárata előtt őr áll. Falain ablakok sorakoznak, amik szinte a mennyezetig futnak.
A nyomozók mai tennivalója megváltozott. Egy rendkívüli esemény miatt egy vádemelésről döntéshozás kezdődik.
A tágas terem falai mentén szekrényekben, falitáblákon segédanyagok stb. vannak, asztalok, székek is sorakoznak. Közülük ablakok futnak fel a mennyezet felé. Ahonnan fény ömlik le az összegyűlt detektívekre. Akik szakmájuknál fogva is civil ruhákba vannak. Senki sem beszél. Körívben állnak és egy irányba néznek. A vezető nyomozó egy dobogón áll. Vele szemben egy oknyomozó újságírónő áll fehér szőnyegen.
A vezető mellett álló nyomozó szelíd lényéből szeretet sugárzik, arca bizalomkeltő. Mellközépig érő asztal áll előttük, melyen egy beküldetlen kézirat fekszik. Szemben lévő oldalán a detektív iroda címere díszeleg, ami egy pajzsot ábrázol, melyben egy büntető törvénykönyv látható. Miközben a vezető az oknyomozónőre tekint a kéziratot a magasba emeli, és így töri meg a csendet:
- Feltáró egy rablásról egy cikket írt, amit meg akart jelentetni, de megelőzték ebben.
Leteszi az újságcikk kéziratát, míg tekintete a feltárónőn marad.
- Ismertetem a történteket, majd foglaljunk állást a vádemeléssel kapcsolatban!
A jelenlévők viszolyognak minden erkölcstelenségtől, ami jóságos arcaikon is látható. A vezető tiszta tekintettel így folytatja:
- A rablás elkövetőiről feltárónő dokumentációt gyűjtött, azt is ebbe az újságcikkbe foglalta. A cikket beküldeni már nem maradt lehetősége, mert időközben az elkövető két embere az otthonába törtek. – Egy kis szünetet tart.
A mellette álló nyomozó magas testét és széles vállait fehér öltözék fedi.
Méltóságteljes megjelenését magas homloka, normál fülei, széles szája és keskeny álla teszik sajátossá. Szelíd lényéből szeretet sugárzik, arca bizalomkeltő.
A vezető együttérző, jóságos szemeit az újságírónőn tartja. Egy középkorú asszony áll előtte, aki hajráfot, keskeny öves, sokgombos fehér ruhát visel, és akinek selyemkendő fedi a vállait. Látószögéből arca egy csúcsára állított háromszögre emlékeztet, teste tömzsinek tűnik. Testtartása szelíd és alázatos.
- Akar-e feljelentést tenni? - kérdezi tőle.
- Igen - válaszolja ő -, kérem, emeljenek vádat a gyanúsítottak ellen!
Ekkor a vezető az egyik nyomozó felé fordul és így foglalja össze az elmúlt órák eseményeit:
- Munkatársunk előre tudomást szerzett az újságírónőre leselkedő veszélyről. Jelen összehívásunk után azonnal a rajtaütés színhelyére: az újságírónő lakására hajtott, hogy idehozza őt. Az elkövetők a megérkezésekor tehát már ott voltak.
Először mindent lelocsoltak gyújtófolyadékkal, majd feltáró asszonyra támadtak. Munkatársunk is hozzá ugrott, akit végül is a támadók közt áttörve, a tűzön át megmentett. Magukkal hozták a cikk kéziratát. Itt a kezemben. Felhasználható.
Rövid szünetet tart, míg ismét néma csönd lesz.
- A rablás és elhallgattatási kísérlet bizonyítékai vádemeléshez elegendőek - folytatja a vezető. A vádlónő megfeszült izomzattal várja a döntést. Arcizmai szemüvege alatt feszültek, erei nyaklánca alatt lüktetnek. Az egész teste zilál, amint felnéz rá. Ő így folytatja:
- Az erkölcsösség fenntartásáért feltáró asszony indítványát elfogadom. A vad elkövetők ellen a vádemelést javaslom.
Ekkor a vádlónő izmai ellazulnak, teste még görnyedtebb lesz, ő maga pedig nagyon megkönnyebbül. Nagy könnyek folynak le, hogy egy nedves foltot képezzenek ruhája mintázatán.
A vezető megköszöni a figyelmet és egy lehetőséget biztosít szavazásra.
Ismét néma csönd lesz. Mindenki a vádemelésre szavaz. Senki sem foglal állást a vádemeléssel szemben.
- Magán nyomozó irodánk vádat emel az elkövetők ellen.
*
Ebben a pillanatban halk kiáltások hallatszanak, és lépések zaja közeleg. Az őrség kiiktatása után gonosz ért a terembe két felfegyverzett emberével. Testén fekete öltözék van, mozgása támadó. Emberei eltérően vannak öltözve. Arcuk nincs takarva. Hangtompítós fegyvereiket használják.
Halk fegyverropogással haladnak előre. Míg átláthatatlan füst tölti meg a helyiséget a feltáró asszony a földre hullik.
Háromszor nyög, mielőtt eltávozik.
A vezető mellett álló nyomozónak a bűnözés megszűntetésére hivatása van. Miközben az előttük álló szónoki állvány az iroda címerével szétrobban, egy ugyancsak fehér ruhás személy terem mellé, aki valószínűleg a rendőrségtől van. Érzékeli, hogy e személy a dobogó mögé fedezékbe rántja, ahol a halott vezető kezéből átveszi a kihulló kéziratot. Míg lövedékek süvítései hallatszanak az átláthatatlan füstön keresztül a tűzharcból kimenekíti őt.
*
A rablást nem részleteztem, így mindenki behelyettesítheti azzal, amelyről hallott, illetve amit ismer, vagy elszenvedett – ha volt ilyen.
*
Míg az elkövetőt jelen kisregényben tulajdonságairól többféleképpen, például gonosznak, vadnak, kaméleonnak stb. nevezem, a megmenekült nyomozót Bélának hívom.
Bélának a mai napig a bűnözés megszűntetése volt a hivatása.
Miközben a támadás elcsendesült a lemenő nap a kitört ablakokon át vörösre festi az irodát, az eloszló füstben az áldozatok holttestei feküdnek szerte szét, akik a bűnözés ellen az életüket adták.
A támadók távozása után megjelennek a helyszínelők, és körbe zárják a tetthelyet.