Béla átlapozta kaméleon irányelveit, amik az ő vadságának és gonoszságának elrejtését, az ő jó színben feltüntetését szolgálták.
Vele ellentétben Bélát a szobor számítógépes modellálásakor az ártás tilalma vezérelte.
Önmagát, a kedvesét, fogadott gyermekét és gyermekeit nem ábrázolta nagyobbnak másoknál, de kisebbeknek sem. Öreg korukban ábrázolta önmagukat, előre vetítvén, hogy az Isten többször adja meg nekik, azt, amit befektet. Addig, amíg meg nem halnak, hosszú és boldog életük lesz.
Egy köznapi tömegnek voltak része. Képzeletében minden tagjának saját individuuma és méltósága van, akiket önmagukból kiindulva egyszerűség, törődés és szeretet vezérel.
A szobor szívéből fogadott gyermekének is nagyon tetszett. De Béla nem kezdett annak elkészítésébe.
Várja a kedvese! Onnan az üzlete! A munka, hogy a kölcsöneit felelősen törlessze! Ne ártson a hitelezőinek[1].
Hiszen, ha a vállalása szerint nem fizet, kárt okoz a hitelezőinek. Ez súlyos problémalánchoz vezetne, melynek megelőzésére felkészült és rendíthetetlen.
Ezért fölmondta a kaméleonnal kötött szerződést, majd fogadott gyermekével a kedveséhez indultak.